Rövid, érthető meghatározások azokról a fogalmakról, amelyek a szakdolgozat, a levél és a tartalomírás során gyakran előkerülnek – mindegyik mellett a hozzá tartozó eszköz hivatkozásával.
Ez a fogalomtár 20 olyan fogalmat foglal össze, amely a magyarul író embereknek a leggyakrabban kell: az átfogalmazástól és a plágiumtól a hivatkozáson, az AkH. 12-n, az egybe- és különíráson, a hangzóilleszkedésen és az igekötőkön át a tegezésig és magázásig, az olvashatóságig és az AI-detektorig. Minden meghatározás 40–80 szavas, MI-támogatással készült, és a magyar helyesírás szabályaival egyeztettük. Mindegyik mellett ott az AdeptWrite megfelelő eszköze, amellyel azonnal ellenőrizheted vagy javíthatod a saját szövegedet.
Egy tudományos munka sűrített kivonata, rendszerint 150–250 szó, amely tartalmazza a témát, a célt, a módszert, a fő eredményeket és a következtetést. A kész dolgozat alapján készül, teljes mondatokkal, hivatkozások és magyarázat nélküli rövidítések nélkül, gyakran 3–5 kulcsszóval. Az olvasó ebből dönti el, érdemes-e a teljes művet elolvasnia.
Statisztikai módszerrel megbecsüli, mennyire hasonlít egy szöveg a mesterséges intelligencia által írtakra. Az eredmény becslés, nem bizonyíték, és hibázhat, különösen nem anyanyelvi szerzők, sablonos szövegek vagy szerkesztett MI-szövegek esetén. Soha ne ez legyen az egyetlen érv valaki ellen. Működéséről szól a AI-detektor útmutató.
A Magyar Tudományos Akadémia által 2015-ben kiadott, jelenleg érvényes magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának rövidítése (Akadémiai Kiadó). Az AkH. 12 teljes szövege és a „Helyes-e így?” ellenőrző a helyesiras.mta.hu portálon érhető el. Az AdeptWrite magyar helyesírás-ellenőrzője a Magyar Ispell szótárat és az AkH. 12 szabályait követi.
Egy szöveg gondolatának visszaadása más szavakkal és más mondatszerkezettel, a jelentés megváltoztatása nélkül. Hossza általában hasonló az eredetihez, szemben az összefoglalással, amely tömöríti azt. Az átfogalmazott gondolatot is forrásmegjelöléssel kell ellátni: hivatkozás nélkül az átfogalmazás is plágiumnak számíthat. Részletek az átfogalmazás útmutatóban.
A szóösszetételek és a szókapcsolatok írásmódjának szabályai: mikor írunk két elemet egybe (vasútállomás), mikor külön (szó szerint), mikor kötőjellel. Az AkH. 12 szerint a hat szótagnál hosszabb, legalább háromtagú összetételeket kötőjellel tagoljuk. Sok tévesztés innen ered. Összefoglaló a egybe vagy külön útmutatóban.
A magyar nyelv szabálya, amely szerint a toldalék magánhangzója igazodik a szótő magánhangzóihoz: magas hangrendű tőhöz magas (kert-ben, ember-nek), mély hangrendű tőhöz mély toldalék járul (ház-ban, asztal-nak). A vegyes hangrendű szavak többféleképp viselkedhetnek. A szabály hibás alkalmazása az egyik leggyakoribb tévesztés nem anyanyelvi szövegekben.
A nyelv írásbeli alakjának szabályrendszere: a betűk és a jelek használata, a szavak egybe- vagy különírása, a kis- és nagybetű, a központozás és az elválasztás. A magyar helyesírás alapelvei a kiejtés szerinti, a szóelemző, a hagyomány szerinti és az egyszerűsítő írásmód. A hivatalos szabályzatot az MTA adja ki. Gyakori kérdések a Hogyan írjuk helyesen? oldalon.
Rövid jelzés a szövegben, amely megmutatja, honnan származik egy idézet, átfogalmazott gondolat vagy adat, például (Kovács, 2020: 45) a szerző–évszám rendszerben. A hivatkozás párja az irodalomjegyzék teljes tétele. Az egyetemek és folyóiratok eltérő stílust írhatnak elő, ezért mindig az intézmény útmutatóját kövesd. A hivatkozásgenerátor ebben segít.
A mesterséges intelligenciával készült vázlat átírása úgy, hogy természetesebben, személyesebben szóljon, a jelentés megváltoztatása nélkül. Célja a szöveg minőségének javítása, nem az AI-detektorok kijátszása. Ha az iskolád vagy a munkahelyed előírja, jelezd, hogy MI-támogatást használtál. Az eredményt mindig ellenőrizd, mert a tényeket és a forrásokat nem lehet automatikusan garantálni.
Az igéhez kapcsolódó, a cselekvés irányát, befejezettségét vagy jelentését módosító szó, például meg, el, ki, be, fel. Az igekötő az igével egybeírva áll (megír), de bizonyos szerkezetekben elválik tőle: tiltásnál (nem írtam meg), felszólításnál (írd meg) és a fókuszos mondatban. Az igekötők helye ezért a magyar szórend egyik fontos eleme.
A dolgozatban felhasznált összes forrás teljes felsorolása, a mű végén, a választott hivatkozási stílus szabályai szerint, többnyire a szerzők neve szerinti betűrendben. A tételek tartalmazzák a szerzőt, az évet, a címet és a megjelenési adatokat vagy a DOI-t, illetve az elérési címet. Az irodalomjegyzék alapján az olvasó vissza tudja keresni az eredeti forrást.
Az írásjelek használata a szövegben: pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, gondolatjel, idézőjel. A magyar vesszőhasználat szorosan követi a mondatszerkezetet: mellérendelő kötőszó előtt (de, hanem, ám) és a tagmondatok között vesszőt teszünk, az és-sel kapcsolt tagmondatok közt többnyire nem. Az írásjelek útmutató példákkal mutatja be.
Az oldal alján álló megjegyzés, amelyre a szövegben felső indexű szám utal. Magyar dolgozatokban gyakran ebben szerepel a forrás megjelölése, de kiegészítő magyarázatot vagy fordítást is tartalmazhat. A végjegyzék ugyanezt a fejezet vagy a mű végén gyűjti össze. A lábjegyzet és végjegyzet útmutató a különbségeket részletezi.
Az, hogy egy szöveg mennyire könnyen érthető az olvasónak; függ a mondatok és a szavak hosszától, valamint a szakszavak sűrűségétől. Az olvashatósági képletek nyelvenként eltérően működnek, és a magyar agglutináló szóalakokkal pontatlanabbak. Az AdeptWrite eszköze a használt képlet nevét is kiírja, és az eredményt tájékoztató jellegű becslésnek tekinti.
Egy szöveg lényegének rövidebb, saját szavakkal megírt változata: csak a fő gondolatok maradnak benne, a részletek, példák és ismétlések elmaradnak. Az átfogalmazással ellentétben tömörít, de a forrást ugyanúgy meg kell jelölni. A jó összefoglaló önállóan is érthető. Lépések és példák: hogyan készíts összefoglalót.
Más szerzőtől átvett szöveg, gondolat vagy adat saját munkaként való megjelenítése forrásmegjelölés nélkül. Idetartozik a szó szerinti másolás idézőjel nélkül, a pár szó cseréjével készült „átírás”, és a saját, már közzétett munka jelzés nélküli újrahasznosítása is (önplágium). Az egyetemek szabályzata határozza meg a következményeket. Lásd a plágium útmutatót.
A nyelvhasználat helyzethez igazodó változata: például a köznyelvi, a hivatalos, a tudományos, a publicisztikai és a szépirodalmi stílus. A stílusréteg meghatározza a szókincset, a mondatszerkezetet és a hangnemet; a szakdolgozatot köznyelvi, a baráti üzenetet hivatalos stílusban írni egyaránt furcsa. A hangnemváltó a szöveg stílusrétegét módosítja a tartalom megtartásával.
Azonos vagy nagyon hasonló jelentésű szó, például gyors–sebes, minőség–színvonal. Szinte soha nem cserélhetők fel minden szövegkörnyezetben, mert eltér az árnyalatuk, a stílusrétegük vagy a szókapcsolataik. Átfogalmazáskor a szövegbe illő szinonimát válaszd, ne az elsőt. A toldalékok miatt a csere után a mondat ragozását is ellenőrizni kell.
A megszólítás két alapformája a magyarban: a tegezés (te, ti) bizalmas, a magázás (Ön, Maga, Önök) udvarias, távolságtartó. A hivatalos levelekben, ügyfélszolgálati és üzleti levelezésben jellemzően az Ön a megszokott; a közösségi médiában, diákok között a tegezés. Hasznos segítség a tegezés vagy magázás útmutató.
A szótőhöz kapcsolódó nyelvi elem, amely ragként, jelként vagy képzőként módosítja a szó jelentését vagy nyelvtani szerepét: ház-ak-ban. A magyar agglutináló nyelv, ezért egyetlen szó sok toldalékot hordozhat. Helyesírási buktató a -val/-vel hasonulása: Péterrel, busszal, nem „Péterel” vagy „buszal”. Érdemes a toldalékos alakokat külön átnézni.
A szótár egy nyelv teljes szókincsét magyarázza, a fogalomtár csak egyetlen terület, itt az írás és a nyelvhelyesség fogalmait, gyakorlatiasabb, példákkal teli magyarázattal. Egy szó jelentéséhez az AdeptWrite Szótár és szóellenőrző eszközét használhatod.
Igen, ha megjelölöd a forrást („AdeptWrite fogalomtár”), és hivatkozol erre az oldalra. Tudományos munkában a nyelvi állításokhoz az elsődleges forrásokat is add meg, például az AkH. 12-t vagy a Magyar értelmező kéziszótárt.
Írj a kapcsolat oldalon. A gyakran kért fogalmakat felvesszük, miután megírtuk és a forrásokkal egyeztettük a meghatározást, a szerkesztői elveink szerint.