Lábjegyzet és végjegyzet: mikor melyiket használd?

A lábjegyzet ugyanazon az oldalon, a szöveg alatt áll, a végjegyzet a fejezet vagy a dolgozat végén gyűlik össze. Bölcsész dolgozatokban jellemzően lábjegyzetet használnak forráshoz és magyarázathoz, APA-alapú karokon szövegközi (szerző, év) hivatkozást és irodalomjegyzéket. Mindig a karod vagy tanszéked szabályzata dönt.

Mi a különbség a lábjegyzet és a végjegyzet között?

A lábjegyzet és a végjegyzet egyaránt a főszövegen kívüli megjegyzés, amelyet a szövegben egy felső indexű szám vagy jel jelez. A különbség a helyükben van:

• A lábjegyzet ugyanazon az oldalon, a szöveg alatt, vékony vonallal elválasztva áll.
• A végjegyzet a fejezet vagy a teljes dolgozat végén, külön jegyzetszakaszban gyűlik össze.

A rövid válasz arra, melyiket használd: a lábjegyzet kényelmesebb olvasónak, mert nem kell lapozni, a végjegyzet pedig tisztábbá teszi az oldalt. Magyar egyetemi dolgozatokban, különösen a bölcsészettudományokban, a lábjegyzet az elterjedtebb, de a döntő a kar vagy a tanszék szabályzata. Ha előír egyet, azt kövesd.

Kétféle feladatot láthatnak el a jegyzetek:

Magyar dolgozati gyakorlat: mi a jellemző?

A magyar egyetemeken nincs egyetlen kötelező, országos hivatkozási rendszer. Karonként, sőt tanszékenként is eltérhet, hogy mit várnak. Ennek ellenére három gyakori minta rajzolódik ki:

1. Lábjegyzetes hivatkozás (bölcsészet, történelem, jog, irodalom): a forrást a lap alján, jegyzetben adod meg, a dolgozat végén pedig irodalomjegyzék áll.
2. Szövegközi (szerző, év) hivatkozás (APA-alapú vagy más szerző–évszámos rendszer, jellemzően társadalomtudomány, gazdaságtan, pszichológia): a szövegben zárójelben áll a vezetéknév és az évszám, a végén irodalomjegyzék. Lábjegyzetet ilyenkor csak magyarázatra használnak.
3. Számozott hivatkozás (műszaki és természettudományos karok, például IEEE-stílus): a szövegben szám szerepel, a végén a számozott jegyzék.

A hivatkozási stílusok részletes szabályai külön téma; itt a jegyzetekre koncentrálunk.

Hogyan nézzen ki a magyar lábjegyzet?

Magyar nyelvű dolgozatban a forrásmegjelölés szokásos sorrendje: szerző vezetékneve, keresztneve, cím, kiadó, hely, év, oldalszám. A magyar névsorrend a vezetéknév–keresztnév, ezt a jegyzetben is megtartjuk. Az alábbi példák mind kitalált források, csak a formát mutatják.

Könyv:

¹ Kovács Anna: A magyar helyesírás kézikönyve. Minta Kiadó, Budapest, 2020. 45.

Folyóiratcikk:

² Szabó Péter: Az ékezetek szerepe a digitális írásban. Nyelvészeti Szemle, 2022/3. 112–118.

Weboldal:

³ Nagy Júlia: Egybeírás és különírás. In: Helyesírási Tanácsadó, 2024. (A letöltés ideje: 2026. november 1.) [webcím]

Az írásjelek, a dőlt betű és az oldalszám jelölése tanszékenként eltérhet: van, ahol a címet dőlten, van, ahol idézőjelben írják, és van, ahol „o.” vagy „pp.” előzi meg az oldalszámot. Ezért mindig nézd meg a szakdolgozati útmutatót.

Ismétlődő hivatkozás: i. m., uo., vö.

Ha ugyanarra a forrásra többször hivatkozol, a hagyományos magyar gyakorlat rövidítéseket használ:

Ezeket a rövidítéseket egyes tanszékek ma is tanítják, mások a modern gyakorlatban kerülik, és rövid címmel (például Kovács 2020: 52.) helyettesítik. Mindkettő elfogadott lehet, de egy dolgozaton belül csak egyet használj. Az „uo.” különösen kockázatos, mert ha később beszúrsz egy jegyzetet, a hivatkozás értelme eltolódhat; ezt a szövegszerkesztő sem javítja ki helyetted.

Hogyan szúrsz be lábjegyzetet és végjegyzetet?

Microsoft Word (magyar felület)

1. Állítsd a kurzort oda, ahová a jegyzet száma kerül (általában a mondat végi írásjel után vagy előtt, a tanszéki szabály szerint).
2. Nyisd meg a Hivatkozások fület.
3. A Lábjegyzetek csoportban kattints a Lábjegyzet beszúrása vagy a Végjegyzet beszúrása gombra.
4. Gépeld be a jegyzet szövegét: a Word a szöveget az oldal aljára, illetve a dokumentum végére helyezi, és a számozást automatikusan kezeli.
5. A jegyzet számának vagy formátumának módosításához a Lábjegyzetek csoport jobb alsó sarkában lévő kis nyílra kattintva megnyílik a Lábjegyzet és végjegyzet párbeszédpanel. Itt választhatsz számozási formát, új számozást kezdhetsz fejezetenként, és át is alakíthatod a lábjegyzeteket végjegyzetekké.

Google Dokumentumok (magyar felület)

1. Helyezd a kurzort a megfelelő helyre.
2. Válaszd a Beszúrás menüből a Lábjegyzet pontot.
3. Írd be a jegyzet szövegét az oldal alján megjelenő mezőbe.

A Google Dokumentumok lábjegyzetet kezel, de nem készít klasszikus végjegyzetet. Ha a tanszék végjegyzetet vár, Wordben dolgozz, vagy a végén külön szakaszt hozz létre, és kézzel számozd.

Gyakori buktatók a szövegszerkesztőben

• Kézzel gépelt számok. Mindig a beszúrási funkciót használd, különben a számozás elcsúszik, ha egy jegyzetet beszúrsz vagy törölsz.
• Hosszú magyarázat a lap alján. Ha a jegyzet fél oldalt elfoglal, vagy beépítendő a főszövegbe, vagy külön függelékbe való.
• Következetlen forma. Ugyanaz a forrástípus mindig ugyanúgy nézzen ki.
• Dokumentumok közötti másolás. Más fájlból átmásolt jegyzetek formátuma eltérhet, ezért másolás után ellenőrizd a jegyzetek stílusát.

Összehasonlító táblázat: lábjegyzet, végjegyzet, szövegközi hivatkozás

Mikor melyiket válaszd? Egy egyszerű döntés

1. Van előírás? Kövesd a kar, a tanszék vagy a kiadó szabályzatát. Ez mindig erősebb az általános tanácsoknál.
2. Nincs előírás, és sok forrásra hivatkozol humán területen? Lábjegyzet.
3. Nincs előírás, és társadalomtudományi vagy gazdasági dolgozatot írsz? Szövegközi (szerző, év) hivatkozás, az irodalomjegyzékkel, a magyarázatokra pedig lábjegyzet.
4. Hosszú, könyv jellegű szöveget szerkesztesz, és a zavartalan olvasás a cél? Végjegyzet.

Gyakori hibák

• Nincs jegyzet ott, ahol átvett gondolat van. Átfogalmazott gondolatnál is kell forrás, különben plágiumgyanút kelthet. A témáról a plágiumról szóló útmutatónkban olvashatsz.
• A jegyzet száma rossz helyen áll (például az idézet előtt, nem utána).
• Az irodalomjegyzék és a jegyzetek nem egyeznek: egy forrás csak az egyikben szerepel.
• Következetlen magyar és angol jelölés: egyszer „o.”, egyszer „p.”, egyszer „pp.”.
• Végjegyzet-szám és szöveg elcsúszása kézi számozás miatt.

Hogyan segít az AdeptWrite?

A Hivatkozásgenerátor az űrlapon megadott adatokból APA 7, MLA 9, Chicago, Harvard vagy IEEE szerinti szövegközi hivatkozást és irodalomjegyzék-tételt készít, a böngészőben. Fontos korlát: a magyar kötőszavak és rövidítések még nincsenek beépítve, ezért a tételekben angol jelölések (például et al., pp.) jelenhetnek meg, és a magyar tanszéki jegyzetformát (i. m., uo.) nem állítja elő. A kapott tételt tehát mindig vesd össze a saját karod szabályzatával, és szükség esetén igazítsd.

A dolgozat többi lépéséhez a Helyesírás-ellenőrző a magyar helyesírási szabályok (AkH. 12) alapján kiszűri az elgépeléseket és hibás alakokat a jegyzetek szövegében is, a Plágiumkereső pedig segít megnézni, hogy a szövegben maradt-e jelöletlen átvétel. Ne feledd: egy eszköz sem helyettesíti a forrás tényleges ellenőrzését.

Ellenőrzőlista

• Megnéztem a kar vagy tanszék szabályzatát a jegyzetekről?
• Egy dolgozaton belül egy jegyzetstílust használok?
• A jegyzetek a szövegszerkesztő funkciójával készültek?
• Minden átvett gondolatnál van forrás?
• A rövidítések (i. m., uo.) használata következetes és helyes?
• A jegyzetek és az irodalomjegyzék egyeznek?
• A magyar névsorrend (vezetéknév, keresztnév) mindenhol azonos?
• Weboldalnál megadtam a letöltés dátumát?

Összegzés

A lábjegyzet az oldalon azonnal megmutatja a forrást, a végjegyzet tisztább oldalt ad, a szövegközi hivatkozás pedig gyors, de irodalomjegyzéket kíván. Magyar bölcsész dolgozatban a lábjegyzet a jellemző, APA-alapú karokon a szerző–évszámos hivatkozás, de a végső döntés mindig a szabályzaté. Használd a szövegszerkesztő funkcióit, légy következetes, és minden jegyzetet vesd össze a forrással.

← Minden útmutató