Átfogalmazás: jelentése, magyar példák és különbség az összefoglalástól

Az átfogalmazás egy szöveg gondolatainak újrafogalmazása a saját szavaiddal, a jelentés megtartásával, nagyjából az eredetivel azonos terjedelemben. Más, mint az összefoglalás (rövidít), az idézés (szó szerint, idézőjellel) és a kivonat (a lényeges részek kiemelése). Mindegyiknél meg kell jelölni a forrást, ha nem a te gondolatod.

Mit jelent az átfogalmazás?

Az átfogalmazás azt jelenti, hogy egy szöveg tartalmát más szavakkal, más mondatszerkezetekkel mondod el újra, úgy, hogy a jelentés ne változzon. Az iskolában ez többféle feladat mögött áll: az irodalmi szöveg „prózára fordítása”, a tankönyvi rész saját szavakkal való elmondása, vagy a szakdolgozatban a szakirodalom feldolgozása.

Három dolog jellemzi:

• a jelentés megmarad, tehát nem tehetsz hozzá új állítást, és nem hagyhatsz ki lényeges elemet;
• a megfogalmazás új: nem pusztán szinonimákat cserélsz, hanem a mondat felépítése is más;
• a terjedelem nagyjából hasonló az eredetihez (az összefoglalás ennél jóval rövidebb).

Fontos, hogy az átfogalmazás nem teszi a gondolatot a tiéddé. Ha egy forrás érvét vagy adatát használod, a forrást meg kell jelölni. Hogyan csináld a gyakorlatban, azt a Hogyan fogalmazz át egy szöveget? című útmutatóban részletezzük, itt a fogalmat és a határokat tisztázzuk.

Átfogalmazás, összefoglalás, idézés és kivonat: a különbségek

A négy fogalmat sokan összekeverik. A szakdolgozati útmutatók és a tanárok általában így különítik el őket:

Az idézésnél a szerzői jogi törvény (Szjt.) szerint a szöveg átvehető, ha az átvétel tartalmilag indokolt, a mű címét és szerzőjét megjelölöd, és az idézet mértéke nem haladja meg a cél által indokolt terjedelmet. A pontos feltételek a törvényben olvashatók, ezért saját dolgozat esetén a tanszéki útmutatót is kövesd.

Az összefoglalásról külön útmutatót találsz: Hogyan készíts összefoglalót?

Öt magyar példa az átfogalmazásra

Az alábbi példák különböző szövegtípusokat mutatnak. A szemléltető mondatok többsége kitalált, kivéve a közkincsnek számító irodalmi szöveget (a szerző halála óta több mint 70 év telt el).

1. Vers prózára: Petőfi Sándor

Eredeti: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, / Még zöldel a nyárfa az ablak előtt” (Petőfi Sándor: Szeptember végén). Átfogalmazva: A völgyben még virágzanak a kerti virágok, az ablak előtt álló nyárfa pedig még zöld.

A költői szerkezet („Még nyílnak… Még zöldel…”) itt prózai, hétköznapi mondattá vált. Az érzelmi hatás és a rím elveszett, ami a versátfogalmazás természetes kára. Ha a dolgozatodban értelmezed a verset, a tartalom visszaadása után az elemzés a te dolgod.

2. Hírbekezdés

Eredeti: A fővárosi tömegközlekedési vállalat bejelentette, hogy a hétvégi karbantartás miatt a 4-es metró egyes szakaszain pótlóbuszok közlekednek. Átfogalmazva: A karbantartás miatt a hétvégén a 4-es metró bizonyos szakaszait buszok váltják ki, ezt a közlekedési vállalat jelentette be.

A szerkezet megfordult (az indok előre került), és a „pótlóbusz” helyett körülírás szerepel. A szereplő (ki jelentette be) megmaradt, mert egy hírben ez lényeges.

3. Jogszabályi szöveg szemléltetése

Eredeti (kitalált, jogszabályi stílusú példa): A kérelmet az illetékes hatósághoz a határidő lejártát megelőzően kell benyújtani. Átfogalmazva: Az illetékes hatóságnak még a határidő lejárta előtt meg kell kapnia a kérelmet.

Jogszabályt átfogalmazni kockázatos: az apró eltérés is más kötelezettséget jelenthet. Ha pontos tartalomra van szükséged, idézd szó szerint a hivatalos szöveget (például a Magyar Közlönyből vagy a Nemzeti Jogszabálytárból), és csak a magyarázatot fogalmazd a saját szavaiddal. Jogi kérdésben mindig a hivatalos szöveg az irányadó.

4. Tankönyvi mondat

Eredeti: A fotoszintézis során a növények a napfény energiájának segítségével szén-dioxidból és vízből szőlőcukrot állítanak elő. Átfogalmazva: A növények a Nap fényét használják fel arra, hogy a levegő szén-dioxidjából és a vízből cukrot (glükózt) készítsenek; ezt a folyamatot nevezzük fotoszintézisnek.

A szakszó (fotoszintézis) megmaradt, hiszen nem cserélhető. A mondat sorrendje viszont más, és a magyarázat a végére került.

5. Tudományos mondat

Eredeti: A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a rendszeres olvasás kedvezően hat a szókincs fejlődésére. Átfogalmazva: Aki rendszeresen olvas, annak a szókincse a vizsgálat szerint gyorsabban gazdagodik.

Itt az „eredmények azt mutatják” kifejezés „a vizsgálat szerint” lett, és a főnévi szerkezet („a szókincs fejlődésére”) igés lett („gazdagodik”). Tudományos munkában a hivatkozást is ide kell írni, például: (Szerző, 2022).

Mindegyik példában az volt az ellenőrzés, hogy az új mondat ugyanazt állítja-e. Ha azt látod, hogy az átírás kissé erősebb vagy gyengébb („kedvező” helyett „gyorsabban”), gondold át, indokolja-e a forrás.

Mikor van szükség forrásmegjelölésre?

Röviden: mindig, ha a gondolat nem a tiéd. Az átfogalmazott szöveg is idegen szellemi termék. Az alábbi helyzetek segítenek eligazodni:

• Átfogalmazol egy adatot, következtetést vagy érvet: hivatkozás kell.
• Általánosan ismert tényt írsz le (például hogy Magyarország fővárosa Budapest): általában nem kell.
• Saját megfigyelésedet írod: nem kell hivatkozás, de jelezd, hogy a tiéd.

A hivatkozás módja intézményenként más: az egyik kar a szerző–évszám rendszert (Harvard, APA) várja el, a másik a lábjegyzetet. Ezt mindig a tanszék, a kar vagy a tanár útmutatójából tudhatod meg. A lábjegyzet és a végjegyzet használatáról külön írtunk. A forrásmegjelölés elmaradása a plágium egyik gyakori formája, függetlenül attól, hogy szó szerint másoltál-e.

Hogyan használjuk a szót az iskolában és az egyetemen?

Az „átfogalmazás” a magyar oktatásban többféle feladat neve lehet, ezért érdemes tisztázni, mit vár a tanár:

• Általános és középiskola: az átfogalmazás gyakran szövegértési vagy fogalmazási gyakorlat: egy verset vagy egy rövid szöveget kell más szavakkal, többnyire prózában elmondani. Az értékelés a tartalmi pontosságot és a nyelvhelyességet nézi.
• Érettségire való felkészülés: a szövegalkotási és szövegértési feladatoknál a kérdés általában az, hogy értem-e a szöveget, és tudom-e a saját szavaimmal visszaadni. A pontos feladatleírást és az értékelési szempontokat mindig az aktuális érettségi követelményekből és a feladatlapból olvasd ki.
• Egyetem: a szakirodalom feldolgozásánál az átfogalmazás a leggyakoribb eljárás, de a hivatkozás kötelező. Az intézmények a plágiumot szabályzatban rögzítik, és sok helyen szoftveres egyezésvizsgálatot is végeznek. A pontos szabályokat a saját egyetemed dokumentumai tartalmazzák.

Gyakori félreértések

„Ha a saját szavaimmal írom, már nem kell hivatkozni.” Ez a leggyakoribb tévedés. Az átfogalmazás a megfogalmazást teszi a sajátoddá, a gondolatot nem. A hivatkozás a gondolat eredetét mutatja.

„Ha minden szót kicserélek, biztosan nem plágium.” A szerkezet és a gondolatmenet másolása akkor is átvétel, ha a szavak mások. Ezt „mozaikplágiumnak” is szokták nevezni, és az egyetemek külön figyelnek rá.

„Az idézet jobb, mert biztosabb.” Az idézet pontos, de ha túl sok van belőle, a dolgozatod nem lesz önálló. Rövid, lényeges mondatokat idézz, a többit fogalmazd át és elemezd.

„Az átfogalmazás ugyanaz, mint az összefoglalás.” Nem: az összefoglalás kihagy, az átfogalmazás nem. Ha a dolgozatodban két mondatot írsz egy oldalnyi forrás helyett, az összefoglalás.

Még két példa: ugyanaz a mondat, két célközönség

Az átfogalmazás attól is függ, kinek szól. Ugyanazt a gondolatot másképp mondod egy hivatalos levélben, mint egy osztálytársadnak.

Eredeti: A lakók kérelmezhetik a közös képviselőtől a pótlólagos parkolóhelyek kijelölését. Hivatalos átfogalmazás: A társasház lakói a közös képviselőhöz fordulhatnak további parkolóhelyek kijelöléséért. Közvetlen átfogalmazás: Ha kevés a parkolóhely, a közös képviselőtől kérhetitek, hogy jelöljön ki újakat.

A két változat tartalma azonos, a megszólítás és a hangnem azonban más. A „kérelmezhetik” és a „kérhetitek” között a regiszter a különbség, nem a jelentés. Ha a hangnemet szeretnéd gyorsan váltani, a Szövegátfogalmazóban a Hivatalos és a Közvetlen mód erre való, de a végeredményt érdemes elolvasnod, mert a toldalékok és a megszólítási forma néha következetlenek lehetnek.

Hogyan ellenőrizheted, hogy jó lett-e az átfogalmazásod?

Három gyors próba segít. Először olvasd fel a két szöveget egymás után: ha a hallgató azt mondja, hogy ugyanazt hallotta kétszer, a szerkezet még túl közel van az eredetihez. Másodszor kérdezd meg magadtól, el tudnád-e mondani a gondolatot a forrás nélkül egy osztálytársadnak. Harmadszor futtasd át a szöveget a Plágiumkeresőn, amely a keresett forrásokban jelzi az egyező szövegrészeket. Az eredmény becslés, és nem helyettesíti a tanszék saját vizsgálatát, de megmutatja, hol maradtál túl közel az eredetihez.

Mit nem tud megítélni egy eszköz?

Az AdeptWrite Szövegátfogalmazója mesterséges intelligenciával ír át szövegeket hét módban (Normál, Hivatalos, Közvetlen, Tudományos, Kreatív, Rövidítés, Bővítés). Hasznos kiindulópont, de a következőket nem tudja helyetted eldönteni:

• Jelentéseltolódás: az átírt mondat mást is állíthat, mint az eredeti, és ezt neked kell észrevenned.
• Tények: az eszköz nem ellenőrzi, hogy az adatok, nevek, évszámok pontosak-e.
• Forrásmegjelölés: nem tudja, melyik gondolat honnan származik.
• Intézményi szabályok: hogy a tanszéked mit fogad el, azt csak te tudod meg.

Az eredményt ezért olvasd át, vesd össze az eredetivel, és futtasd át a Nyelvtani ellenőrzőn is. A magyar helyesírást az AkH. 12 (A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás) írja le, amelyet a helyesiras.mta.hu oldalon érhetsz el; a Helyesírás-ellenőrző ezeket a szabályokat követi.

Rövid ellenőrzőlista

• Megértettem-e a szöveget, vagy csak a szavait cserélgetem?
• Ugyanazt állítja-e az új mondat, mint az eredeti?
• A mondat felépítése is más-e?
• Megjelöltem-e a forrást?
• Ha pontos megfogalmazás kell, nem idézés lenne-e jobb?

Összegzés

Az átfogalmazás a saját szavaiddal, új szerkezetben, azonos jelentéssel és hasonló terjedelemben elmondott gondolat, ami nem keverendő össze az összefoglalással, az idézéssel és a kivonattal. A forrást ilyenkor is meg kell jelölni. A technikákat a Hogyan fogalmazz át egy szöveget? című útmutatónkban találod.

← Minden útmutató