Mi a plágium, és mi számít annak az egyetemen?

A plágium más szellemi termékének a sajátként való feltüntetése: szó szerinti másolás, forrás nélküli tartalmi átvétel vagy a korábbi saját munka jelzés nélküli újrafelhasználása (önplágium). A pontosan megjelölt, idézőjelbe tett idézet nem plágium. A pontos szabályokat és következményeket mindig az adott egyetem szabályzata rögzíti.

Mi a plágium röviden?

A plágium (köznyelvben szellemi lopás) azt jelenti, hogy valaki más gondolatát, szövegét, adatát vagy ábráját a sajátjaként tünteted fel. A döntő szempont nem az, hogy hány szót vettél át, hanem hogy az olvasó félrevezetést kap a szerzőről. Ha a forrást egyértelműen megjelölöd, és ami szó szerinti, az idézőjelben áll, akkor nem plagizálsz, akkor sem, ha a dolgozatod nagy része más szerzők műveire épül.

Az egyetemi írásban ezért háromféle dolgot kell elkülöníteni:

• ami a te gondolatod és a te megfogalmazásod, ahhoz nem kell hivatkozás;
• ami más gondolata, de a te szavaiddal (átfogalmazás, összefoglalás), ahhoz hivatkozás kell;
• ami más szavai szó szerint, ahhoz idézőjel és hivatkozás is kell.

A többi ebből következik. Az alábbiakban végigmegyünk a leggyakoribb esetekön, a szakdolgozat és a TDK-dolgozat szemszögéből, majd megnézzük, mit tud és mit nem tud a Plágiumkereső.

A plágium típusai példákkal

A magyar egyetemi oktatók általában három nagy csoportot különböztetnek meg. A példák kitaláltak, csak a szerkezetet szemléltetik.

1. Szó szerinti másolás

Ez a legegyszerűbb eset: egy bekezdést, mondatot vagy akár néhány jellegzetes fordulatot idézőjel és forrás nélkül beillesztesz a saját szövegedbe.

Forrás (kitalált): „A balatoni vízszint ingadozása a 20. század folyamán elsősorban a csapadék és a Sió-csatorna vízlevezetésének együttes hatásával magyarázható.” Plágium: A balatoni vízszint ingadozása a 20. század folyamán elsősorban a csapadék és a Sió-csatorna vízlevezetésének együttes hatásával magyarázható. Rendben: Szerzőnk szerint „a balatoni vízszint ingadozása a 20. század folyamán elsősorban a csapadék és a Sió-csatorna vízlevezetésének együttes hatásával magyarázható” (Kovács 2019: 42).

Ugyanaz a mondat, de a másodikban látszik, hogy idézet, és megvan a forrása.

2. Tartalmi plágium (átvett gondolat, átírt szavak)

Itt nincs egyetlen szó szerinti mondat sem, de az érvelés, a szerkezet vagy az adatok más munkájából származnak, forrásmegjelölés nélkül. Ez a legnehezebben észrevehető típus, és gyakran nem szándékos.

Forrás (kitalált): A kisvállalkozások többsége az első két évben a készpénzhiány miatt bukik meg, nem a rossz ötlet miatt (Nagy 2021). Plágium: A kis cégek legtöbbször az indulás utáni két évben a likviditás hiánya miatt szűnnek meg, és nem azért, mert az üzleti ötlet gyenge. Rendben: Nagy (2021) szerint a kisvállalkozások többsége az első két évben likviditási okból szűnik meg, nem az üzleti ötlet gyengesége miatt.

A szavak mások, a gondolat és a forrás ugyanaz. Az átfogalmazás tehát nem szünteti meg a hivatkozási kötelezettséget. Erről bővebben: Átfogalmazás: jelentése, példák, különbségek és Hogyan fogalmazz át egy szöveget?.

3. Önplágium

Az önplágium azt jelenti, hogy a korábbi saját munkádat (például egy félévközi dolgozatot, korábbi szemináriumi anyagot vagy egy TDK-dolgozat részét) új munkaként nyújtod be, jelzés nélkül. Hallgatóként ez azért problémás, mert a dolgozattól az újdonság és az adott feladatra készült saját munka elvárható. Ha a korábbi szöveget valóban fel akarod használni, jelezd, és előbb kérdezd meg a témavezetőt. A pontos szabály tanszékenként eltér, ezért ne találgass.

További eseteket is érdemes ismerni

• Fordításból átvett szöveg. Ha egy idegen nyelvű forrást lefordítasz (akár géppel), és forrás nélkül beilleszted, az is plágium, mert a gondolat nem a tiéd.
• Kitalált vagy hamis hivatkozás. Ha olyan forrásra hivatkozol, amelyet nem olvastál el, vagy amely nem is létezik, az nem plágium a szó szoros értelmében, de tudományos szempontból komoly hiba.
• Másnak a munkája. Ha más írja meg a dolgozatodat, az nem a szövegegyezés, hanem a szerzőség problémája; ezt a hasonlóság-ellenőrzők nem is képesek eldönteni.
• Ábrák, táblázatok, adatok. Nemcsak a szöveget kell jelölni: a más által készített ábra, táblázat vagy mérési adat forrása is feltüntetendő.

Mi nem plágium?

Nem plágium:

• a pontosan idézett, idézőjelbe tett és forrással ellátott rész;
• a köztudott tény, amelyet bárki ismer (például hogy Budapest Magyarország fővárosa), bár a szakterületen belül mi számít köztudottnak, az a témavezetőtől függ;
• a saját kutatásod eredménye, ha tényleg te végezted el;
• a hivatkozott, saját szavaiddal összefoglalt, de pontosan megjelölt szakirodalom.

Az idézésre a szerzői jogi törvény is ad kereteket: a 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 34. §-a szerint egy mű részlete a forrás és a szerző megjelölésével, a cél által indokolt terjedelemben idézhető. A pontos feltételeket a hatályos törvényszövegben olvasd el, ez a cikk nem jogi tanács.

Hogyan kezelik ezt a magyar egyetemek?

A magyar felsőoktatásban a plágiumra vonatkozó szabályok intézményenként és sokszor karonként eltérnek. Gyakori, hogy:

• a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a munka önálló, és a felhasznált forrásokat megjelölted;
• az intézmény hasonlóságvizsgáló rendszert használhat a leadott dolgozatokon, a kapott százalék pedig önmagában nem dönt: az oktató vagy a bizottság értékeli az egyező részeket;
• a szabályzat írja elő a következményeket (a dolgozat elutasítása, javítási lehetőség, fegyelmi eljárás, súlyosabb esetben a fokozat visszavonása).

Ezekről itt szándékosan nem írunk konkrét számokat, százalékos küszöböt vagy szankciót, mert azokat mindig az aktuális szabályzat tartalmazza. Mielőtt leadod a dolgozatod, olvasd el a kari tanulmányi és vizsgaszabályzatot, a szakdolgozati útmutatót és a hallgatói fegyelmi szabályzatot, és ha bizonytalan vagy, kérdezz rá a témavezetőnél. A szakdolgozat szokásos hivatkozási rendjéről a Lábjegyzet és végjegyzet útmutatóban írunk.

A TDK-dolgozatra (tudományos diákköri konferenciára készült munka) ugyanazok az alapelvek érvényesek, sőt itt az oktatók különösen figyelnek a saját hozzájárulás és a forrásolt rész elkülönítésére, hiszen a TDK lényege a hallgató önálló kutatása.

Hogyan kerüld el a plágiumot? Ellenőrzőlista

1. Jegyzetelés közben külön jelöld, mi a szó szerinti idézet (idézőjel), mi az átfogalmazás és mi a saját gondolatod. A legtöbb véletlen plágium itt születik.
2. Minden jegyzet mellé írd fel a forrást és az oldalszámot.
3. Ha átfogalmazol, ne csak szinonimákat cserélj: építsd át a mondatot, és ettől még hivatkozz.
4. A szó szerinti részt „ ” idézőjelbe tedd, a hosszabb idézetet (általában négy-öt sor fölött) a tanszéki útmutató szerint külön, beljebb húzott bekezdésben.
5. A hivatkozások és az irodalomjegyzék egyezzenek: ami a szövegben szerepel, az legyen a jegyzékben is, és fordítva.
6. A korábbi saját munkád felhasználását egyeztesd a témavezetővel, és jelezd.
7. Leadás előtt futtass egy hasonlóság-ellenőrzést, és nézd át az egyező részeket, majd szükség szerint javítsd a megfogalmazást vagy a hivatkozást.

A forrásjegyzék gyors előállításához segíthet a Hivatkozásgenerátor, de a kész tételeket mindig vesd össze a kar által előírt formával.

Mit tesz és mit nem tesz a Plágiumkereső?

Az AdeptWrite Plágiumkereső eszköze a beillesztett szövegből néhány jellegzetes, rövid kifejezést kiválaszt, és ezeket nyílt online forrásokban keresi. Eredményként egy hasonlósági arányt (az egyező szavak aránya az összes szóhoz), az egyező részeket és az átnézett források listáját mutatja. Magyar szöveg esetén a nyílt források közé a Wikipédia és a Wikiforrás magyar kiadása is tartozik, az eredményoldalon mindig látod, pontosan mely forrásokat nézte át az adott futtatás.

Ennek következményei, amelyeket érdemes tudnod:

• A találat becslés, nem ítélet. A százalék nem azt mondja meg, hogy plagizáltál-e, hanem hogy a nyílt forrásokban mennyi egyezést talált.
• A 0 % nem azt jelenti, hogy a szöveg eredeti. Csak azt, hogy az átnézett forrásokban nem találtunk egyezést.
• Nem néz meg mindent. Zárt adatbázisokat, egyetemi dolgozattárakat, fizetős folyóiratokat nem ér el, a teljes webet pedig csak akkor, ha a webes keresési mód az adott telepítésben be van kapcsolva és az eredmény ezt jelzi.
• Nem helyettesíti az egyetem rendszerét. Semmilyen intézmény nem kötelezhető arra, hogy elfogadja az eredményt, és nem állítjuk, hogy az egyetemed hasonlóságvizsgálatával azonos eredményt ad.
• Korlátok: legalább 30 szó kell hozzá, és egyszerre legfeljebb 6000 karakter ellenőrizhető. Hosszabb dolgozatnál részletekben futtasd.
• Adatvédelem: a szövegből csak néhány rövid, jellegzetes kifejezés kerül a keresett nyílt forrásokhoz, a teljes szöveged nem.

Ha az eszköz egyezést jelez, ne ess pánikba: a leggyakoribb ok egy helyesen idézett, de nem elég egyértelműen jelölt rész, egy általános szakkifejezés-sor vagy egy irodalomjegyzéki tétel. Nézd meg, mi egyezik, és döntsd el, kell-e idézőjel, hivatkozás vagy átfogalmazás. Ha átírnád, használhatod a Szövegátfogalmazót vagy a Nyelvtani ellenőrzőt a kész szöveg átnézésére, de ne feledd: az átírt tartalom forrása akkor is hivatkozást igényel.

Egy gyakorlati példa: így javíts ki egy gyanús bekezdést

Tegyük fel, hogy a szakdolgozatod egyik bekezdését a Plágiumkereső megjelöli, mert egy mondatod szinte szó szerint megegyezik egy nyílt forrással. A javítás három lépés.

1. Azonosítsd az egyezést. Nyisd meg a jelzett forrást, és nézd meg, mi egyezik: egy teljes mondat, egy kifejezéssor vagy csak egy szakkifejezés.
2. Döntsd el a helyes módszert. Ha pontosan ezt a megfogalmazást akarod megtartani, tedd idézőjelbe, és add meg a forrást oldalszámmal. Ha csak a gondolat fontos, fogalmazd át a mondatot úgy, hogy a szerkezete is más legyen, és hivatkozz.
3. Ellenőrizd újra. Futtasd le a keresést a javított bekezdésre, és olvasd át, hogy a jelentés nem változott-e meg.

Előtte: A magyar felsőoktatásban a hallgatók a szakdolgozat elkészítése során önálló kutatómunkát végeznek, amelynek eredményét írásban rögzítik. Utána (hivatkozással): A szakdolgozat az egyetemi képzésben a hallgató önálló kutatásának írásos összegzése (Szabó 2020: 15).

Figyeld meg, hogy a második változat nemcsak rövidebb, hanem pontosan jelzi, honnan származik a gondolat.

Gyakori kérdések a hivatkozásról a szakdolgozatban

• Mennyit idézhetek? Nincs általános szám: az idézet terjedelmét a cél indokolja. A legtöbb tanszék azt várja, hogy a dolgozat gerincét a saját elemzésed adja, az idézetek pedig csak alátámasztanak.
• Honnan tudom, hogy melyik hivatkozási rendszert használjam? A kar vagy a tanszék útmutatója előírja (például lábjegyzetes vagy szerző–évszámos rendszer). Ha nem találod, kérdezd meg a témavezetőt.
• Mi van, ha egy gondolatot több forrásban is olvastam? Hivatkozz arra a műre, amelyből ténylegesen dolgoztál, és ha lehet, az eredeti forrásra is utalj („idézi:” formában, ha csak másodkézből ismered).
• Hivatkoznom kell az interjúimra, saját mérésemre? A saját gyűjtésű adatot nem forrásként, hanem a módszertan részeként mutatod be, de az interjú hozzájárulási feltételeit és az adatkezelést a tanszéki szabály szerint kell kezelned.

Gyakori tévhitek

• „Ha átírom a szavakat, már nem plágium.” Nem igaz, a gondolat forrását meg kell jelölni.
• „Ha a hasonlóság 10 % alatt van, biztosan jó.” Nincs általános, minden egyetemre érvényes küszöb; a százalék csak kiindulópont, az egyező részek minősége számít.
• „A saját munkámat nem kell jelölni.” Ha már beadtad vagy közzétetted, jelezni kell.
• „A fordítás új szöveg.” A fordított gondolat forrása ettől még az eredeti mű.
• „A jegyzék a végén mindent megold.” A szövegben is jelölni kell, hol használtál forrást, a puszta irodalomjegyzék nem elég.

Összegzés

A plágium lényege a forrás eltitkolása, nem a másolás mennyisége. Jelöld minden átvett gondolat forrását, a szó szerinti részeket tedd idézőjelbe, a korábbi saját munkát jelezd, és az egyetem szabályzatát mindig tekintsd mérvadónak. A Plágiumkereső jó szűrő a leadás előtt, de csak a nyílt forrásokban keres, és az eredménye becslés. Az átfogalmazásról és a hivatkozásról a kapcsolódó útmutatóinkban találsz részleteket.

← Minden útmutató