Írásjelek használata magyarul: vessző, idézőjel, kötőjel, gondolatjel és a többi

A magyar központozás szabályait A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása (AkH. 12) rögzíti. A legfontosabbak: vessző a hogy, mert, de, hanem elé és a mellékmondatok köré, a gondolatjel szóközzel, alsó-felső „ ” idézőjel, a belsőben » «, a kötőjel szóköz nélkül, a három pont egyetlen jelként. Vitás esetben az MTA helyesírási portálja dönt.

A rövid válasz

A magyar írásjelek használatát A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása (AkH. 12, 2015) szabályozza. A hat leggyakoribb kérdésre a gyors válasz:

1. Vessző kerül a hogy, mert, de, hanem, ugyanis és a relatív mondatok (ami, aki, amely) elé, de nem kerül az és, meg és a vagy elé, ha csak két tagot kapcsol.
2. Idézőjel: a magyarban alsó-felső „ ” jelet használunk, az idézeten belüli idézetet pedig » « jelek közé tesszük.
3. Kötőjel (-): szóköz nélkül, összetett szavakban és toldalékoláskor áll (Kossuth-díj, helyesírás-ellenőrző).
4. Gondolatjel (–): a nagykötőjel, mindkét oldalán szóközzel, közbeszúrásnál vagy párbeszéd jelölésére.
5. Három pont (…): egyetlen jelként, a mondatvégi pontot nem duplázzuk meg.
6. Pont a rövidítés és a sorszám után is jár, a mondatvégi pontot viszont nem írjuk ki kétszer.

Az egyes szabályok pontos szövegét az MTA helyesírási portálján olvashatod, 2026-11-01-i állapot szerint. Ez az útmutató a legtöbbet kérdezett eseteket gyűjti össze, de nem helyettesíti a hivatalos szöveget.

Összefoglaló táblázat: szabály, példa és tipikus hiba

A vessző: a leggyakoribb hibaforrás

Mellékmondatok köré

A magyarban a mellékmondatot mindig vesszővel választjuk el a főmondattól, azaz vessző áll a hogy, ha, mert, mivel, amikor és a relatív névmások (aki, ami, amely, ahol) elé:

• Azt hiszem, hogy igazad van.
• Ha időd engedi, hívj fel.
• A könyv, amelyet tegnap vettem, nagyon jó.

Beékelt mellékmondatnál mindkét oldalon kell a vessző. A hiányzó záró vessző az egyik leggyakoribb elírás: a fenti harmadik példa a könyv, amelyet tegnap vettem nagyon jó alakban hibás.

Ellentétes és következtető kötőszavak előtt

A de, hanem, ám, azonban, viszont, pedig, tehát, ugyanis szavak előtt vesszőt írunk, ha tagmondatot kapcsolnak:

• Szívesen mennék, de dolgoznom kell.
• Nem ő hívott, hanem én.

Ha a kötőszó nem tagmondatot, hanem csak szót vagy kifejezést kapcsol, a besorolás bonyolultabb lehet; a kétes eseteket a portálon nézd meg.

Az és, meg, vagy kötőszavak

Két egyforma mondatrész között az és, meg, vagy elé nem teszünk vesszőt: kenyér és tej, kávé vagy tea. Ha viszont a kötőszó ismétlődik, a tagok közé vessző kerül: és kenyeret, és tejet vettem, vagy ma jössz, vagy holnap. Tagmondatok között az és előtt a vessző általában elmarad, kivéve, ha a mondat szerkezete (például más alanyú tagmondat) indokolja.

Felsorolás, megszólítás, indulatszó

• Felsorolásban a tagokat vessző választja el: Vettem almát, körtét, szilvát és szőlőt. Az utolsó előtti tag után az és elé nem írunk vesszőt.
• A megszólítást vessző választja el: Kedves Anna, köszönöm a levelet. Közbeszúrva két vesszőt kap: Tudod, Anna, hogy igazad van.
• A bevezető indulatszót vessző követi: Jaj, de késő van!

A levélbeli megszólításra a motivációs levélről szóló útmutatóban is találsz példát.

Példa: vesszők a levélben

Hibás:

Szeretném megköszönni hogy válaszoltál mert nagyon fontos volt számomra. Ha tudsz segíts de csak ha ráérsz.

Javított:

Szeretném megköszönni, hogy válaszoltál, mert nagyon fontos volt számomra. Ha tudsz, segíts, de csak ha ráérsz.

A javítás négy vesszőt tett ki: a hogy elé, a mert elé, a feltételes tagmondat (Ha tudsz) mögé, valamint a de elé.

Idézőjel: „ ” és » «

A magyar nyomtatott szövegben az idézet alsó-felső idézőjelek („ ”) közé kerül. Az első jel a sor aljához közel áll, a záró a felső sorban. Az idézeten belüli idézetet a » « jelekkel jelöljük:

• A tanár azt mondta: „Olvassátok el a »Toldi« első énekét.”

A hibák rendszerint abból adódnak, hogy az angol egyenes (") vagy a felső (“ ”) jelet használjuk. Magyar szövegben ezek nem szabványosak.

Mondatvégi írásjel idézet után

• Ha az idézet teljes mondat, amely a nagy mondatot is lezárja, a pont az idézőjel előtt áll, és nem írunk utána másik pontot: Azt mondta: „Holnap jövök.”
• Kérdőjelet vagy felkiáltójelet akkor teszünk az idézőjelen belülre, ha az az idézethez tartozik: Azt kérdezte: „Mikor jössz?” Ha az egész mondatra vonatkozik, kívülre kerül: Te mondtad, hogy „holnap jövök”?
• Idézett szó vagy kifejezés után a mondatvégi pont az idézőjelen kívül áll: A szó jelentése „hirtelen”. (Ez a gyakori forma; a vitás eseteket a portálon ellenőrizd.)

A jelek begépelése Windows alatt számbillentyűzettel: Alt+0132 a „, Alt+0148 az ”. Wordben a magyar nyelvű szöveg automatikusan alsó-felső jelekre cseréli az egyenes idézőjelet, ha a dokumentum nyelve magyarra van állítva.

Kötőjel és gondolatjel: két különböző jel

A magyarban a kötőjel (-) és a gondolatjel (–, a nagykötőjel) feladata eltér.

Mikor kötőjel?

• Tulajdonnévi összetétel: Duna-part, Kossuth-díj, Balaton-felvidék.
• Hatszótagos szabály: a háromtagú, hat szótagnál hosszabb összetételt kötőjellel tagoljuk (helyesírás-ellenőrző). Erről részletesen az Egybe vagy külön? útmutatóban írunk.
• Szóismétlés, ikerszó: lassan-lassan, ki-be.
• Sorvégi elválasztás: a szótagolás szerint.

Mikor gondolatjel?

• Közbeszúrás vagy kiegészítés: A csapat – bár fáradt volt – nyert. Kétszer áll, szóközökkel.
• Párbeszéd jelölésére idézőjel helyett: – Jössz? – kérdezte Anna.
• Gondolatban kimondatlan rész, váratlan fordulat: Megérkezett – és senki sem várta.

A tól-ig jelzés és a nagykötőjel

A kapcsolatot, viszonyt jelölő nagykötőjel (–) szóköz nélkül áll, ha a két tag egy szó: Budapest–Bécs, 2025–2026, 10–12 óra. Ha a tagok közül valamelyik több szóból áll, szóközök veszik körül az írásjelet. Az AkH. 12. szövegében a pontos szabályt és a példákat a portál tartalmazza, a bizonytalan esetekre ott keress rá.

Pontosvessző és kettőspont

Pontosvessző

A pontosvessző erősebben tagol, mint a vessző, de gyengébben, mint a pont. Két helyzetben a leghasznosabb:

1. Hosszú, belül vesszőkkel tagolt mondat egyenrangú részei között: Anna a hétvégén tanul, vásárol és pihen; Péter viszont dolgozik, edz és vasárnap este utazik.
2. Összetett felsorolás, amelynek tagjain belül vessző van: a vendégek között volt Kiss Éva, a tanár; Nagy Péter, a jegyző; Tóth Anna, a diák.

Kettőspont

A kettőspont után valami jön, amit az első rész bejelent:

• Felsorolás: Három dolgot kérek: tollat, papírt, időt. A felsorolás után kisbetűvel folytatjuk.
• Idézet: Ezt mondta: „Megyek.” Az idézet nagybetűvel kezdődik.
• Magyarázat: Egy a célom: időben végezni.

A kettőspont elé nem teszünk szóközt, utána igen. Ha a kettőspont előtt még hiányzik az ige vagy a mondat lényege, valószínűleg fölösleges: Kell: toll, papír helyett írd azt, hogy Kell toll és papír.

Három pont, pont és más mondatvégi jelek

A három pont

A három pont (…) az elhallgatást, a kihagyást vagy a bizonytalanságot jelöli. Szabályok:

• Mindig három, egyetlen jelként (a Word automatikusan egyetlen jelre cseréli a három pontot).
• A mondat végén álló három pont után nem írunk mondatzáró pontot. Ha a mondatot kérdőjel vagy felkiáltójel zárja, azok maradnak: Hát ez meg…?
• Idézetből való kihagyást szögletes zárójelben […] jelölnek a tudományos szövegek.
• A három pontot ne használd stíluselemként minden mondat végén: az olvasó bizonytalannak érzi a szöveget.

Windows alatt: Alt+0133.

A pont

• Rövidítés után pont áll, ha a rövidítés nem szóalakban olvasható: stb., pl., dr. A mértékegység-jelek (kg, m, cm) után nem.
• Sorszám után pont áll: 2026. november 1. A dátumban az évszám és a hónap neve után is pont áll, utána szóköz.
• Mondatvégi pont: a mondat végén egyetlen pont van; ha az utolsó szó rövidítés, a rövidítés pontja a mondatzáró pontot is pótolja.
• Tizedesvessző: a magyarban a törtrész elválasztója vessző (3,14), nem pont. Az ezres tagolás szóköz (1 500).

Kérdőjel és felkiáltójel

A kérdő- és a felkiáltójel mondatot zár, ezért utána az új mondat nagybetűvel indul. Egy mondat végén ne halmozz több jelet; a Mi ez?! jellegű alakot a hivatalos szövegben kerüld.

Hogyan gépeld be a jeleket magyar billentyűzeten?

A magyar billentyűzetkiosztáson a jelek hozzáférése az operációs rendszertől és a kiosztástól függ, ezért a legbiztosabb módszerek:

Macen és mobilon a Karakterválasztó, illetve a billentyűzet hosszan lenyomott jelei adják meg az alsó idézőjelet és a nagykötőjelet. A kiosztás rendszerenként eltérő lehet, ezért ha a gyorsbillentyű nem működik, másold ki a jelet a portál szövegéből vagy egy már kész dokumentumból.

Gyakori hibák, röviden

• Hiányzó vessző a mellékmondat előtt: Azt mondta hogy…
• Egyetlen záró vessző beékelt mellékmondat után.
• Vessző az és elé két tag között: kenyér, és tej.
• Angol idézőjel magyar szövegben: "idézet".
• Kötőjel gondolatjel helyett: A válasz - szerintem - igen. Gondolatjel kell, szóközökkel.
• Szóköz a kötőjel két oldalán összetételben: Kossuth - díj.
• Többszörös írásjelek: Mi ez?!? vagy négy-öt pont.
• Pont a mértékegység után: 5 kg. a mondat közepén.

Írásjelek e-mailben, chaten és közösségi médiában

A hétköznapi, gyors üzenetekben a központozás lazább, de a szabályok nem szűnnek meg: a hivatalos e-mail, az álláspályázat és a beadandó dolgozat esetében a szokásos magyar központozást várja az olvasó. Chatben a mondatvégi pont elmaradhat, és az emotikon is jelezheti a hangulatot, de a vessző elhagyása itt is félreérthetővé teheti az üzenetet. Hasonlítsd össze: Együnk, Anna! (Anna meghívást kap) és Együnk Anna! (Annát esznénk meg). A vessző tehát jelentést is hordoz.

Közösségi posztban a hashtag és a megemlítés szóköz nélkül áll, a mondatvégi írásjel pedig a hashtag után jön. Hosszú posztban a pontosvessző ritka, a gondolatjel viszont jól tagol.

Hogyan tanuld meg tartósan?

1. Tanuld meg először a három legfontosabb szabályt: mellékmondat elé vessző; az és és a vagy elé nem kerül vessző két tag között; a gondolatjel két oldalán szóköz áll.
2. Olvasd át egyszer hangosan a saját szövegedet: ahol természetes szünetet tartasz, ott gyakran vessző lehet, de a szabály mindig erősebb a hallásnál.
3. Gyűjtsd össze a saját visszatérő hibáidat, és nézd meg őket a portálon.
4. Állítsd be a szövegszerkesztőben a magyar nyelvet, hogy az automatikus idézőjel- és három pont csere jól működjön.

Hogyan segít az AdeptWrite?

A központozás szabályait a saját eszközeink nem ismerik teljes körűen, de a munkát megkönnyítik.

• A Nyelvtani ellenőrző magyar és más nyelvű szövegben javítja a nyelvtani, helyesírási és központozási hibákat, és minden változtatást kiemel, így te döntesz, hogy elfogadod-e. Futásonként legfeljebb 6 000 karaktert dolgoz fel.
• A Helyesírás-ellenőrző (AkH. 12) a böngészőben, ismert hibás alakok és mintapárok alapján szűri ki az elgépeléseket; a vessző elhelyezését nem ítéli meg.
• A Szótár és szóellenőrző azt mutatja meg, szerepel-e a szó a nyílt magyar helyesírási szótárban (Magyar Ispell), javaslatokkal.
• A Mondatjavító a hosszú, túlbonyolított mondatokat tagolja át, amelyekben könnyű eltévedni a vesszők között.

Az ellenőrző nem mindenható: a vesszők sorsáról a szöveg szerkezete dönt, ezért a kényes eseteknél az MTA helyesírási portáljára, vagyis a hivatalos szabályszövegre hagyatkozz. További segítséget kapsz a gyakran összetévesztett szavakról szóló útmutatóból is.

Mini-gyakorlat

Tedd ki a hiányzó írásjeleket!

Kedves Péter Azt írtad hogy holnap jössz de nem tudom mikor Ha tudod írd meg a pontos időt mert fontos

Megoldás:

Kedves Péter, azt írtad, hogy holnap jössz, de nem tudom, mikor. Ha tudod, írd meg a pontos időt, mert fontos.

A saját hibáidat gyűjtsd össze egy listába, és ennek alapján olvasd át a következő dolgozatodat.

← Minden útmutató