Egybe vagy külön? Az összetett szavak és az igekötős igék írása
Az egybeírás és a különírás az AkH. 12. szerint szerkezeti kérdés: az igekötő közvetlenül az ige előtt egybe áll (megcsinálja), elválasztva külön (meg kell csinálni). A bár-, akár-, minden-, vala- névmások egybe, az összetett szavak három tagtól és hat szótagnál hosszabban kötőjelet kapnak. Bizonytalan esetben az MTA portálján ellenőrizd.
A rövid válasz
Az egybeírás és a különírás kérdésében a magyar helyesírás nem a kiejtést, hanem a szerkezetet nézi. Négy kérdés elég a legtöbb esethez:
- Igekötő és ige van? Ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll, egybe írjuk (megcsinálja). Ha elválik tőle, külön (nem csinálja meg, meg kell csinálni).
- Névmás az akár-, bár-, minden-, né-, vala- előtaggal? Egybe: akárhol, bármikor, mindenki, valami.
- Tulajdonnév és köznév kapcsolódik? Kötőjel: Kossuth-díj, Duna-part.
- Három tagú és hat szótagnál hosszabb összetétel? Kötőjellel tagoljuk: helyesírás-ellenőrző.
A szabályok forrása A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása (AkH. 12, 2015). A teljes szöveg és az egybe- és különírást ellenőrző eszköz az MTA helyesírási portálján érhető el. Ez az útmutató a leggyakoribb eseteket rendezi, de a hivatalos szöveg az irányadó, 2026-11-01-i állapot szerint.
Miért nehéz?
A magyar ragozó (agglutináló) nyelv: a szavak összetételekkel és toldalékokkal épülnek. Ezért gyakran kérdés, hogy két szó egy szó (összetétel), vagy két szó (jelzős szerkezet vagy igekötő és ige). Mivel a kiejtés ugyanaz, csak a szerkezet dönt, és a hibát a helyesírás-ellenőrző is nehezen látja, ha mindkét alak létező szó.
1. Igekötős igék: egybe, külön vagy fordítva?
Az igekötő (meg, el, ki, be, fel, le, át, vissza, össze) és az ige kapcsolatát a sorrend dönti el.
Egybe írjuk, ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll
- megcsinálja, elmegy, kiviszi, beír, felhív, átolvas
- elolvasta a levelet, kiment az irodából
Külön írjuk, ha az igekötő nem közvetlenül az igéhez kapcsolódik
| Helyzet | Példa |
|---|---|
| Az igekötő az ige után áll | Csináld meg! Menj el! |
| Tagadás: a nem mellett az ige hangsúlyos | Nem csinálja meg. Nem ment el. |
| Segédige + főnévi igenév: kell, lehet, akar, fog, tud | Meg kell csinálni. El akarok menni. Meg tudom csinálni. El fogom olvasni. |
| Közbeékelődik valami | Az iratot nem küldte el. |
Az emlékeztető: az igekötő akkor tapad az igéhez, ha az ige mellett nincs más, ami elválasztja. A legtöbb hiba éppen a tagadásnál és a kell-lel, akar-ral álló szerkezeteknél fordul elő: nem megy el, nem nemmegy el.
Hibás és helyes:
| Hibás | Helyes |
|---|---|
| Nem elolvastam a levelet. | Nem olvastam el a levelet. |
| Meg kell-e csinálni? / Megkell csinálni. | Meg kell csinálni. |
| Elakarok menni. | El akarok menni. |
2. Névmások és határozószók: egybe
Az AkH. 12. 124. pontja szerint az akár-, bár-, mind-, minden-, né-, vala- előtagú névmásokat és határozószókat egybeírjuk:
| Egybe (helyes) | Hibás |
|---|---|
| bármikor | bár mikor |
| akárhol | akár hol |
| mindenki | minden ki |
| valami, valaki, valahol | vala mi |
| néhány | né hány |
| mindenütt | minden ütt |
A tagadó névmás más: az AkH. 12. 123. pontja szerint a se/sem külön áll: senki sem, semmi sem, semmikor sem, de a soha szóval egybe: sohase, sohasem, sose, sosem. A sosem ezért egybe, a senki sem külön.
Az oldalakat külön megnézheted: bármikor, akárhol, mindenki, sosem.
3. Kötőjel: mikor kell?
Tulajdonnév és köznév
Ha egy tulajdonnévhez köznév kapcsolódik, kötőjelet írunk: Kossuth-díj, Petőfi-szobor, Duna-part, Balaton-felvidék, Tisza-tó.
Mellérendelő összetételek és ikerszók
A két egyenrangú tagból álló összetétel és az ismétlődő szó kötőjellel áll: ár-érték arány, ki-be járkál, lassan-lassan, szép-szép.
Számok
A betűvel írt számok 2000 fölött kötőjellel tagolódnak: kétezer-huszonhat, háromezer-ötszáz. A 2000 alatti számokat egybeírjuk: ezerkilencszáznyolcvankilenc. A számok és dátumok írására külön eszköz van az MTA portálján.
A hatszótagos szabály
Az AkH. 12. szerint a legalább háromtagú összetett szót, ha hat szótagnál hosszabb, kötőjellel tagoljuk, az összetétel fő határán. A határesetekben (például igekötős vagy képzett tagoknál) a tagok számolása nem mindig egyértelmű, ilyenkor a portál „Egybe vagy külön?” eszközét érdemes megnézni.
| Szó | Tagok | Szótag | Írásmód |
|---|---|---|---|
| gyorsétterem | gyors + étterem | 4 | egybe |
| helyesírás-ellenőrző | helyesírás + ellenőrző | 8 | kötőjellel |
| autóalkatrész-kereskedés | autóalkatrész + kereskedés | 9 | kötőjellel |
Emlékeztető: a kötőjel olvasást segít. Ha nem biztos, hogy hány szótag, számold a magánhangzókat.
Kötőszavak és előtagok
Néhány gyakori szócsoport mindig egybe áll, ezért érdemes külön megjegyezni:
- Kötőszavak: hogyha, mintha, mielőtt, miután, ámbár, noha. Ezeket nem szabad szétírni (nem hogy ha, nem mint ha).
- Határozószók: viszont, ezért, azért, ezenközben, mindazonáltal.
- Idegen előtagok: mini-, maxi-, szuper-, mikro-, anti-, valamint az ál- és fél- magyar előtagok többnyire egybe állnak a szóval: miniszoknya, félidő, álnév. Ha az előtag után tulajdonnév vagy betűszó következik, kötőjel kell, ezt a portálon érdemes megnézni.
- Képzőszerű utótagok: -szerű, -féle, -fajta egybe: gyerekszerű, többféle.
Ha egy ilyen szót szétírva látsz, javítsd egybe, és jegyezd fel.
4. Összetétel vagy jelzős szerkezet?
A második fontos kérdés az, hogy a két szó egy fogalmat nevez meg (összetétel, egybe), vagy egy jelző és jelzett szó kapcsolata (külön).
- iskolapad (egy tárgy), de új pad (jelző + főnév).
- tanárszoba – egy helyiség.
- nagy szoba – jelzős szerkezet, külön.
Teszt: ha a két szó közé be tudsz tenni egy másik jelzőt, valószínűleg jelzős szerkezet (nagy, világos szoba). Összetételnél ez nem megy.
Döntési folyamat lépésenként
- Van-e benne igekötő? Ha igen, nézd meg a sorrendet: közvetlenül az ige előtt egybe (megcsinálja), minden más helyzetben külön (nem csinálja meg).
- Névmás-e az akár-, bár-, mind-, minden-, né-, vala- előtaggal? Ha igen, egybe (bármikor).
- Tagadó névmás vagy soha mellett se/sem áll? Tagadó névmásnál külön (senki sem), a soha szónál egybe (sosem).
- Tulajdonnév és köznév? Kötőjel (Kossuth-díj).
- Mellérendelő tagok vagy ismétlés? Kötőjel (ár-érték arány, lassan-lassan).
- Egy fogalom vagy jelző és főnév? Egy fogalom egybe, jelzős szerkezet külön.
- Három tagú és hat szótagnál hosszabb? Kötőjellel tagoljuk (helyesírás-ellenőrző).
- Még mindig bizonytalan? Ellenőrizd az MTA portálján.
Gyakori hibák
| Hibás | Helyes | Magyarázat |
|---|---|---|
| bár mikor hívsz | bármikor hívsz | névmás előtaggal |
| soha sem késik | sohasem késik | soha + sem egybe |
| Péter nemfog elmenni | Péter nem fog elmenni | a nem mindig külön szó |
| nemmegy el | nem megy el | a nem külön szó |
| Kossuth díj | Kossuth-díj | tulajdonnév + köznév |
| helyesírás ellenőrző | helyesírás-ellenőrző | hat szótagnál hosszabb, három tagú |
| kétezer huszonhat | kétezer-huszonhat | 2000 fölött kötőjel |
Egy bekezdés javítva
Hibás változat:
Bár mikor írok beadandót, mindig el akarom olvasni még egyszer. Tegnap nem elküldtem a dolgozatot, mert a Kossuth díj pályázat szövegét is meg kellett csinálni, és soha sem érek rá. Kétezer huszonhat tavaszán ezt másképp csinálom.
Javított változat:
Bármikor írok beadandót, mindig el akarom olvasni még egyszer. Tegnap nem küldtem el a dolgozatot, mert a Kossuth-díj pályázat szövegét is meg kellett csinálni, és sohasem érek rá. Kétezer-huszonhat tavaszán ezt másképp csinálom.
A javítások sorban: névmás előtaggal egybe, segédige előtt az igekötő külön, tagadásnál az igekötő az ige mögé kerül, tulajdonnév és köznév között kötőjel, a soha + sem egybe, a 2000 fölötti szám kötőjellel.
Gyakorló feladat
Döntsd el, hogyan írjuk helyesen, majd nézd meg a megoldást.
- Holnap (el/kell/menni) a postára.
- (Soha/sem) késik el az óráról.
- (Akár/hol) megtalálom a jegyzeteimet.
- A (Petőfi/szobor) előtt találkozunk.
- Nem (tudom/hogy) (el/jön/e).
Megoldás: 1. Holnap el kell menni a postára. 2. Sohasem késik el az óráról. 3. Akárhol megtalálom a jegyzeteimet. 4. A Petőfi-szobor előtt találkozunk. 5. Nem tudom, hogy eljön-e.
Ha mind az ötöt eltaláltad, az alapszabályokat már tudod. A visszatérő hibákat írd fel, és két hét múlva nézd át újra a listát.
Munkahelyi és iskolai szövegekben
- Hivatalos levél, e-mail: az „el fogom küldeni” és az „elküldöm” különbségét érdemes tudni, mert a rossz sorrend feltűnő. A hivatalos hangnem a helyesírási hibákat nem menti.
- Szakdolgozat, beadandó: a szakkifejezések gyakran összetettek (adatbázis-kezelő, hatásvizsgálat); az irodalomjegyzékben a szerzőnevek kötőjeles alakjai (Nagy-Kovács) maradnak.
- Önéletrajz, motivációs levél: a címek és a pozíciónevek kötőjeles alakja ellenőrizendő, mert az álláshirdetés szövegét nem szabad vakon másolni.
Mit tud az AdeptWrite Helyesírás-ellenőrzője?
A Helyesírás-ellenőrző a böngésződben fut, és az AkH. 12. alapján ismert mintapárokat jelöl rövid indoklással, például a bár mikor, akár hol, minden ki, soha sem jellegű egybeírási tévesztéseket. Nem a teljes szókincset ellenőrzi, ezért a hibátlan eredmény nem garancia. Egy futtatásnál legfeljebb 6 000 karaktert dolgoz fel.
A mondatok szerkezetét a Nyelvtani ellenőrző vizsgálja, egy szó jelentését a Szótár és szóellenőrző segíthet kikeresni. A hasonló tévesztésekről lásd még: Gyakran összetévesztett szavak.
Tippek a megtanuláshoz
A legtöbb egybe-külön hiba nem tudatlanságból, hanem sietségből születik: gépelés közben a szóköz bekerül, vagy kimarad. Ezért a végső átolvasásnál külön menetben csak az igekötőket, a névmásokat és a kötőjeleket nézd végig. Tíz perc elég egy hosszabb beadandóhoz is.
- Tanuld meg az igekötő szabályát egyszer, jól. Az igekötő az ige előtt tapad, minden más esetben elválik.
- Készíts névmáslistát: bármikor, akárhol, mindenki, valami, néhány, sosem.
- Számold a szótagokat a hosszú összetételeknél.
- Vezess hibanaplót a visszatérő hibákhoz.
- Ellenőrizd a bizonytalan szavakat az MTA portálján, mert az AkH. 12. hivatalos forrása.
Próbáld ki az eszközöket
Gyakran ismételt kérdések
Mikor írjuk egybe az igekötőt és az igét?
Egybe írjuk, ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll (megcsinálja, elmegy, kiviszi). Külön írjuk, ha az ige után áll (Csináld meg!), tagadás áll előtte (nem csinálja meg), vagy segédige kapcsolódik hozzá (meg kell csinálni, el akarok menni).
Bármikor vagy bár mikor?
Bármikor, egybe. Az AkH. 12. szerint az akár-, bár-, mind-, minden-, né- és vala- előtagú névmásokat és határozószókat egybeírjuk: akárhol, bármi, mindenki, valami, néhány. A külön írt bár mikor alak hibás, ezt a hibát a legtöbben a gyors gépelésnél vagy szövegszerkesztésnél követik el.
Mi a hatszótagos szabály?
Az AkH. 12. szerint a legalább háromtagú, hat szótagnál hosszabb összetételt kötőjellel tagoljuk, például helyesírás-ellenőrző. A tagok és a szótagok számolása határesetben nem egyértelmű, ilyenkor a portál „Egybe vagy külön?” eszközét érdemes megnézni.
Hol ellenőrizhetem hivatalosan az egybe- és különírást?
Az MTA helyesírási portálján (helyesiras.mta.hu), ahol az AkH. 12. szövege és ellenőrző eszközök is elérhetők. Az AdeptWrite Helyesírás-ellenőrzője csak ismert mintapárokat jelöl, ezért vitás vagy fontos szövegnél mindig a hivatalos forrást nézd meg.
Kapcsolódó útmutatók
- Gyakran összetévesztett szavak magyarul: j vagy ly, -ba vagy -ban, -val vagy -vel — A magyar helyesírás leggyakoribb tévesztései öt csoportba rendezhetők: j vagy ly (muszáj, lyuk, hülye), hosszú vagy rövi…
- Írásjelek használata magyarul: vessző, idézőjel, kötőjel, gondolatjel és a többi — A magyar központozás szabályait A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása (AkH. 12) rögzíti. A legfontosabbak: vessző a …
- Hogyan fogalmazz át egy szöveget magyarul? Hat technika példákkal — Átfogalmazni úgy érdemes, hogy előbb megérted a szöveget, félreteszed, majd emlékezetből, a saját szavaiddal írod le. A …